Nem olyan rég, egy közepesen forró augusztusi délután, felültünk a biciklire és kimentünk a gátra egyszerűen csak heverészni a füvön és dumálgatni. A levegő alig mozgott, nem is voltak sokan, mi meg csak ücsörögtünk a pázsiton. Semmi extra, mégis remek érzés volt kiszabadulni a város sokszor unalmas, hétköznapi légköréből, erre pedig a környéken nincs máshol lehetőségünk.
A partközelben kiskacsák úsztak a mamakacsa után, a nyílt vízen kajakozó fiatalok edzettek, pokrócokon szerelmespárok falták egymást. Vagy csak nézték a felhőtlen, kék eget.
Máskor meg itt szoktunk bulizni, egy fröccs mellett dumálni, sportolni és közben megivtatni az élet nagy dolgait. Régi szerelem ez a gáttal. De vajon megér még egy nyarat ez a szerelem? Sajnos ez a különleges hely most veszélybe került. A gát környékére légkondis irodákat terveznek vagy luxuslakásokat, esetleg valami robosztus olimpiai épületet. Egyelőre nem tudni. Ahogy azt sem, változik-e valami a gáton, elbontják-e a kedvenc fröccsözőnket és hogy ez mennyire fogja befolyásolni zöldövezetünk életét. Ha beépítik, nem csak ez a tiszta kis mesevilágunk, hanem vele együtt egy darab szabadságunk is oda lesz.
Mi szeretjük ezt a parkot, szeretjük a szabadságot, amit itt érzünk, s azt akarjuk, hogy a Kopaszi megmaradjon nekünk, mindnyájunknak, olyannak, amilyennek mi szeretjük. Mert jó ott chillezni. Mert jó így élni!
Csatlakozz hozzánk, ha szerinted is király hely a Kopaszi és Te is meg akarod őrizni!
Havas Bence, a ZöldFront újbudai tagjának az írása.
